Volt pár évtizede egy baromi nagy léghajó, ami elég látványosan lezuhant az első útján. Ez persze közel sem ünnep, viszont ezen hajó képe is megtalálható a címben is szereplő film (pontosabban koncertfilm) képkockáin. Oda pedig azért került, mert egy világhírű jelkép. A Led Zeppelin jelképe. Minden fontos (vagy kevésbé fontos) infót könnyen megkapunk róluk a neten, nem is szeretnék onnan kopizni, azt megteheti mindenki önszorgalomból. Istenek, legendák, művészek.
De mi is ez az ünnep dolog? Egy 2012-ben kiadott film, főszerepben a Zeppel. Vége a frappán (vagy nem) rövidke mondatokkal (és zárójelekkel), jöjjön a lényeg.
2007-ben adott a zenekar egy koncertet, Ahmet Ertegun emlékére a londoni O2 Arénában. Ezt tizensok kamerával rögzítették, majd röpke 5 év után kiadták. A világ, a zeneipar, az Olümposz istenei lefosták a bokályukat, teljesen jogosan. Az Urak úgy úgy játszottak,hogy arra nehéz szavakat találni, még a huszadszorra másolt videókról is süt az energia, az élet, az a plusz, amiről ma a legtöbb zenész csak álmodik, vagy megpróbál letölteni ájfonra. Itt viszont nincs ájfon, van viszont 4 ember, 4 hangszer, és tehetség. Nem is kell több. Örömzenélés ez, melytől felpezsdül a vérünk, vigyor ül a szánkra. Személyes kedvencekként kiemelném (meglepő módon) a Stairway to Heavent, a Kahsmirt, és a kevésbé felkapott No Quatert.
Nehéz ilyenről kulturáltan írni, talán nincs is értelme, cserébe itt mindenki meglesheti miről is beszélek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése